1. (tn is ) ismerete, értesülése, ill. tapasztalata van valamiről, es. valakiről. tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy jó szabót? | tisztában van valami mivoltával, jelentőségével. tudja, mit beszél; ▸ tudva és akarva ▸ mióta az eszemet tudom | tn ▸ tud magáról | biz emlékszik valamire. tudom, mikor apám azt mondta ... | ▸ tudod, tudja, tudjátok, tudják tudod, tegnap levelet kaptam; ▸ tudod mit!?

2. bizonyosra vesz valamit, meg van győződve róla. tudom, hogy ebből baj lesz. | nép rég hisz, vél, gondol. azt tudtam, hogy nem vagy itthon.

3. <ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. tudja a szerepét; tud hegedülni. | tn ért és beszél vmely nyelven. tud angolul. | <vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, és aszerint cselekszik. tudja a tisztességet.

4. tn biz nagy hozzáértése, tudása van. nagyon tud ez a fiú. | tn ▸ tud valamihez

5. erővel, ügyességgel képes <valamit tenni>. már tud járni a baba. | lelki, értelmi képessége van <valaminek az ellátására>. nem tud szervezni. | hajlandósága, készsége van <arra, hogy valamit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. nem tudom sajnálni az ilyen embert. | ▸ tud valamit valakire erre a lányra aztán nem tud senki semmit!

6. lehetősége, módja van <valamit tenni>. nem tudtam korábban jönni.

7. ritk <pénzt, tartozást> beleszámít valamibe; betud. a foglalót a vételárba tudjuk. | rég <cselekedetet> valakinek a terhére számít, felró. bűnéül tudják.

[ fgr ]

1. zavarodott elméjű. | <gyak. érzelmileg színezett tagadásban:> aki a józan ésszel ellentétes módon gondolkodik, beszél v. cselekszik. ▸ nem bolond, hogy

2. biz értelmetlen, meggondolatlan. bolond kijelentés.

3. biz | szokatlan, értelmetlennek látszó megnyilvánulást mutató <állat>. mit ugat az a bolond kutya? | rendellenesen, hibásan működő <eszköz, szerkezet>. bolond ez a telefon!

4. biz meghökkentően v. bosszantóan furcsa, különös. bolond egy história!

5. (fokozó szóként) ▸ nagy bolond bolond nagy

1. bolond személy. ▸ kötözni való bolond | biz <kif-ekben.> ▸ a bolond is láthatja tudja ▸ a bolondnak is megéri | ▸ jó bolond | aki beszéde, cselekedetei v. hiszékenysége miatt nevetség tárgya. ▸ bolonddá tart valakit ▸ bolonddá tesz valakit bolondot csinál valakiből | ▸ udvari bolond

2. ▸ bolondja valakinek, valaminek

3. értelmetlen, ostoba dolog. ▸ a bolondját járja | ▸ rájön a bolondja | ▸ úgy bolondjában ▸ két bolond egy pár ▸ hogy a bolondok csodálkozzanak rajta

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.